A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az MKFE stratégiai partnerségi megállapodást írt alá július 11-én, melyet követően - NiT Hungary-val együtt - azonnali kezdeményezéssel fordultak a használatarányos útdíj rendszer jobbítása érdekében.

A leirat többek között kiterjed az ellenőrzési rendszer zárt és teljes körű kiépítésének igényére, mely előfeltétele a külföldi fuvarozók díjfizetési hajlandóságának, az utólagos fizetési konstrukció bevezetésére, a viszonylati jegy újraszabályozására, annak érdekében, hogy a lemondás, módosítás végső határideje a bejelentett időpontig érvényesíthető legyen, a regisztrálásnál három viszonylati jegy értékesítésével foglalkozó közreműködési pont megjelölésének biztosítására, annak érdekében, hogy a rakottan induló helyi fuvarozó annak megközelítéséig ne kapjon büntetést.

Az MKFE továbbá külön levélben kereste meg a tárcát, a főként a keleti országrészben jelentkező nem EU-s fuvarozók jogosulatlan fuvarozásának hatékonyabb felszámolása, az erre irányuló hatósági ellenőrzési és szankcionálási rendszer kialakítása érdekében.

>>>>>>>>>>>Amit tudni kell használatarányos útdíjról

A parlamenti döntést követően a Magyar Közlöny 86. számában került kihirdetésre az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény, melynek rendelkezései 2013. július elsejétől hatályosak.

Atörvény hatálya kiterjed a szerződött díjfizetőkre, az útdíjköteles elemi útszakaszokon közlekedő útdíjköteles gépjárművek üzembentartóira és használóira állampolgárságuktól, illetve honosságuktól függetlenül, azonban nem terjed ki a használati díj fizetése ellenében használható útszakaszokat használati díjfizetési kötelezettség teljesítése ellenében igénybe vevő gépjárművekre.

A megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési (UD) rendszer a magyar úthálózat összesen 6513 km hosszú szakaszait érinti. A HU-GO névre keresztelt rendszer megfelel az európai uniós technológiai követelményeknek és az Európai Elektronikus Útdíj Szolgáltatás (EETS) irányelveinek.

A díjfizetési kötelezettség a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművekre vonatkozik. A megtett úttal arányos díjfizetés mértéke függ a használt úttípustól (autópálya, autóút vagy főút), a gépjármű kategóriájától (J2, J3, J4) és környezetvédelmi besorolásától is.

J2 kategória	3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti tehergépjármű 2 tengellyel
J3 kategória	3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti tehergépjármű 3 tengellyel
J4 kategória	3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti tehergépjármű 4 vagy több tengellyel

A jármű környezetvédelmi osztály besorolása: a forgalmi engedély S.1 rovatában rögzített, a gépjármű kibocsátott kipufogógáz szennyezőanyag tartalmához igazított besorolási osztály, melynek alapját a 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet 5. sz. melléklete képezi. Így az útdíj mértékének meghatározásához pl. már kedvezményes „A” kategóriás környezetvédelmi besorolással rendelkeznek a legalább EURO III-as motorral felszerelt gépjárművek is, melyekre tengelyszám alapján differenciált díjfizetési kedvezmény (0,8-0,85%) érvényesíthető.

A szakminiszter a 19/2013. (V. 9) rendeletében 2022. október 31.-éig az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-t jelölte ki, mint az országos közutak használatáért fizetendő útdíjak beszedésére alkalmas elektronikus díjszedési rendszer eszközei (felépítmény, infrastruktúra, gépjárművek, fedélzeti berendezések, ügyfélszolgálati pontok) felett az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló kötelezettségeket teljesítő szervezetet.

Az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet 1. számú melléklete határozza meg a díjfizetési kötelezettséggel érintett utakat és az azokat alkotó útdíjköteles elemi szakaszokat. Az autópályáknál, autóutaknál és főutaknál is ez praktikusan a két lehajtó közti távolságot jelenti. A rendelet melléklete valamennyi díjköteles útra közli az elemi útszakaszok kilométer-szelvényeit, az elemi útszakaszok hosszát és az azokért fizetendő alapdíjat, mindhárom tengelyszámra külön-külön.

A használatarányos útdíj magába foglalja az infrastruktúra díjat (útépítési, fenntartási- és üzemeltetési költségek) valamint a külsőköltség díjat (zaj- és levegőszennyezés költségei), a tarifákat az alábbi táblázat szemlélteti:

 

2013. évi LXVII. törvény szerint:

• „C” környezetvédelmi kategóriába sorolt útdíjköteles gépjármű esetében infrastruktúra díjként J2, J3 díjkategóriába tartozó járművek esetében az 1. mellékletben meghatározott összeg 1,15-szörösét, J4 díjkategóriába tartozó járművek esetében az 1. mellékletben meghatározott összeg 1,2-szeresét kell megfizetni;
• „B” környezetvédelmi kategóriába sorolt útdíjköteles gépjármű esetében útdíjként a J2, J3 és J4 kategóriába tartozó járművek esetében az 1. mellékletben meghatározott összeget kell megfizetni;
• „A” környezetvédelmi kategóriába sorolt útdíjköteles gépjármű esetében útdíjként a J2, J3 díjkategóriába tartozó járművek esetében az 1. mellékletben meghatározott összeg 0,85-szörösét, J4 díjkategóriába tartozó járművek esetében az 1. mellékletben meghatározott összeg 0,8-szorosát kell megfizetni.

 

Az e-útdíj bevallás módjai:

1. fedélzeti eszköz: az elektronikus útdíjszedési tevékenység támogatására alkalmas eszköz, olyan hardver- és szoftverelemek összessége, amely alkalmas az elektronikus útdíjszedési műveletek elvégzéséhez szükséges adatok összegyűjtésére, tárolására, feldolgozására, valamint távolból történő fogadására és továbbítására;

2. viszonylati jegy: az útdíjköteles úthálózat előre meghatározott, legalább egy útdíjköteles elemi útszakaszának egy előre meghatározott útdíjköteles gépjárművel történő használatára vonatkozó, előre megváltott úthasználati jogosultság.

A használatarányos útdíj bevallása 3 módon történhet:

1. fedélzeti eszközzel (bevallási közreműködő), jellemzően flottakövetési szolgáltató segítségével;
2. szintén fedélzeti eszközzel, de az EETS keresztül;
3. előre megváltott ún. viszonylati jeggyel, melyet - a tervek szerint - közel 300 árusító ponton és 1000 üzemanyag-töltő állomáson, 1700 viszonteladónál, illetve interneten is meg lehet majd vásárolni.

Az elektronikus útdíjszedési rendszer használata nincs regisztrációhoz kötve, de számos kényelmi funkciót kizárólag regisztrált ügyfélként lehet igénybe venni. A www.hu-go.hu felületen - egyelőre nehézkesen végezhető - regisztráció előnye, hogy az útdíj fizetése egyszerűbb, gyorsabb és kényelmesebb, és csak a regisztrált felhasználóknak van lehetőségük fedélzeti egységgel bevallani a megtett utat, illetve viszonylati jegy visszaváltása is csak így vehető igénybe.

További előnyök:

•  Viszonylati jegy használata esetén jelentősen leegyszerűsödik a vásárlási folyamat (az adatbeviteli hibák elkerülhetők, regisztrált felhasználók a használatot megelőző 30 naptári napon belül elővételben is megválthatják);
  •  Az úthasználati díj többféle fizetési eszközzel is kiegyenlíthető.

•  Előrefizetés esetén a számlaegyenleg összevonható, így egy egyenleggel több gépjármű úthasználata fizethető;
•  Egy üzembentartó több tehergépjárművet regisztrálhat és kezelhet egy felületen;

A regisztrációhoz szükséges részletezett adatok:

•  azonosító adatok: név, e-mail cím, jelszó, azonosító adatok, számlázási adatok – név, számlázási cím, adószám,- telefonszám (személyes vagy céges adatok), VAT azonosító (közösségi adószám), levelezési cím;
•  ha rendelkezik már fedélzeti eszközzel, akkor annak egyedi azonosító száma;
•  gépjárműadatok: forgalmi rendszám, felségjel, környezetvédelmi besorolás, tengelyszám, méret (tömeg, hossz, magasság, szélesség, tengelyterhelés);
•  ha szerződéses viszonyban áll már Logisztikai szolgáltatóval, akkor annak neve és a megkötött szerződés száma.

A jogosulatlan úthasználat kiszűrése alapvetően fixen telepített díjellenőrző állomások és hordozó járművekbe telepített mobil díjellenőrző berendezések segítségével fog történni a forgalom megállítása nélkül. A jogosulatlan úthasználókkal szembeni fellépés a Rendőrség feladata lesz, a szervezet ennek érdekében 50 darab új mobil bírságoló egységet kapott.

A jogosulatlan úthasználat szankciója közigazgatási bírság lesz, helyszíni megállítás útján az úthasználóval szemben, vagy helyszíni megállítás nélkül, az ún. objektív felelősség elve alkalmazásával a járműnyilvántartásba bejegyzett tulajdonos vagy jármű üzembentartóval szemben. Külföldi forgalmi rendszámmal közlekedő járművek esetében a helyszíni megállítás nélkül kiszabott bírság utólagosan is beszedhető, pl. amikor a jogosulatlan úthasználó ismét igénybe veszi az ország díjköteles útszakaszait.

A közúti közlekedési bírságolással kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 175/2013. (V. 31.) kormányrendelet szerint - összhangban a 156/2009. (VII. 29.) és a 410/2007. (XII. 29.) kormányrendeletekben foglaltakkal - a gépjármű vezetőjére, illetve a gépjármű üzemeltetőjére az alábbi bírság szabható ki:

	az ED törvény szerinti szabályszegés	Hatályos	A bírság mértéke járműkategóriánként
			J2	J3	J4
1.	az útdíjköteles elemi útszakasz használatának megkezdése előtt a díjfizetésre kötelezett elmulasztja viszonylati jegy megváltását az általa használt útdíjköteles elemi útszakaszra vonatkozóan és nincs hatályos, az útdíjszolgáltatóval kötött szerződése	2013.07.01-től	80.000	90 000	110 000
		2013.09.01-től	140.000	150.000	165.000
2.	a díjfizetésre kötelezett az útdíjköteles elemi útszakaszt a díjkategóriájánál alacsonyabb díjkategóriához tartozó bevallás alapján használja	2013.07.01-től	80 000	90 000	110 000
3.	az útdíjköteles elemi útszakasz használatára az érintett gépjármű vonatkozásában van hatályos, az útdíjszolgáltatóval kötött szerződése, de a fedélzeti eszköz szabályszerű működtetésének feltétele nem teljesül az útdíjköteles elemi útszakaszok használata során, és az útdíjköteles elemi útszakasz használatának megkezdése előtt a díjfizetésre kötelezett elmulasztja viszonylati jegy megváltását az általa használt útdíjköteles elemi útszakaszra vonatkozóan.	2013.07.01-től	80 000	90 000	110 000
		2013.09.01-től	140.000	150.000	165.000

Fontos megjegyezni, hogy ugyanazon gépjárművel történő jogosulatlan úthasználat, vagy nem kellő összegű díjfizetés miatt bírság nem szabható ki ismételten, ha ezen gépjárművel történő jogosulatlan úthasználat első alkalommal történő észlelése óta 24 óra nem telt el (a 24 órás tilalmi terminus július 1-től augusztus végéig lesz hatályban). Szeptember 1-től már az első jogosulatlan úthasználatot követő 8 órán túl is újrabírságolhatja a hatóság az üzembentartót. Ugyanez vonatkozik a jármű vezetőjére is, amennyiben ő felel a jogosulatlan úthasználatért.

A kiszabott bírság az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet javára elszámolandó költségvetési bevételként a központi költségvetés bevételét képezi.

Az útdíjfizetési és bevallási kötelezettség nem terheli:

a) a Magyar Honvédséget, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerveket és az Országgyűlési Őrséget az általuk üzemben tartott gépjárművek után,

b) a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erőket és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságokat hivatali vagy szolgálati gépjárműveik után, valamint az egyéb szervezeteket a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárműveik után,

c) az útdíjköteles elemi útszakasz kezelői feladatait jogszabály vagy a jogszabályban kijelölt közútkezelővel kötött szerződés alapján ellátó személyt vagy szervezetet, a kezelt útszakaszon közútkezelői feladatokat ellátó gépjármű után,

d) az útdíjszedőt a feladatait ellátó gépjárművei után,

e) a megkülönböztető jelzés használatára jogosultat a Magyarországon kiadott forgalmi rendszámú gépjárművek után, függetlenül attól, hogy a megkülönböztető jelzést az útdíjköteles elemi útszakaszon való haladás közben használják-e,

f) a katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjárművek üzemeltetőit, ezen feladatok ellátása során, továbbá az önkéntes tűzoltó egyesületek, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságok, valamint az önkéntes vagy köteles polgári védelmi egységek tagjait az elrendelt gyakorlat során igénybe vett gépjárművek után,

g) a közlekedési hatóságot az általa üzemben tartott, közlekedési hatósági feladat teljesítése érdekében igénybe vett gépjárművek után,

h) a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény (NATO, Schengheni Megállapodás) és viszonosság körébe tartozó járművek,

i) a humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjárművek üzemeltetőit, ezen feladatok ellátása során.

Nem kell díjat fizetni a közút lezárásának vagy forgalma korlátozásának, elterelésének időtartama alatt azon az egyébként útdíjköteles elemi útszakaszon, amelyet a közút lezárására, vagy forgalmának korlátozására, elterelésére jogosult szervek terelőútként jelöltek ki.

Fuvarozói versenyképességet fenntartó, javító intézkedések

Az útdíj fizetőket pozitívan érinti az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvénnyel kihirdetett helyi adó és iparűzési adó változás. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 2013. július elsejétől érvényes módosításai alapján a székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően levonható az adóalany által a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj 7,5 százaléka. A fizetendő gépjárműadó (súlyadó) mértéke minden megkezdett 100 kg után a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyerges vontató, autóbusz esetén 850,- forint, minden egyéb tehergépjármű, nyerges vontató, autóbusz esetén pedig 1380,- forint lesz.

Fizetendő átalány-költségtérítés számítása és mértéke

A Magyar Közlöny 95. számában jelent meg az útdíjszedő által az útdíjszolgáltatóknak, valamint az egyetemes útdíjszolgáltató által a bevallási közreműködők és a viszonteladók részére fizetendő átalány-költségtérítés számításáról és mértékéről szóló 29/2013. (VI. 12.) NFM rendelet, mely a 2013. évi LXVII. törvény (útdíj-törvény) hatálybalépésével egyidejűleg, azaz 2013. július 1-től hatályos.

A szakminiszteri rendelet részletesen meghatározza, hogy:

• az egyetemes útdíjszolgáltató, aki valamennyi e-útdíj fizetésre kötelezett számára köteles biztosítani az úthasználati jogosultság megszerzésének lehetőségét, átalány költségtérítést fizet alvállalkozóinak;
• az útdíjszolgáltatói átalány-költségtérítés alapja a tárgyhónapban az útdíjszolgáltató által az útdíjszedő részére megfizetett díjbevétel összege, az útdíjszolgáltatói átalány-költségtérítés mértéke pedig az átalány-költségtérítési alap 5 százaléka;
• a viszonteladói átalány-költségtérítés alapja a tárgyhavi viszonteladói értékesítésből származó, az egyetemes útdíjszolgáltató részére befizetett díjbevétel összege;
• amennyiben a viszonteladó az egyetemes útdíjszolgáltató által működtetett, az útdíj bevallását, kivetését lehetővé tévő rendszerrel integrált, zárt egységet alkotó, saját értékesítési rendszerén keresztül végzi az értékesítést, úgy a viszonteladói átalány-költségtérítési alap 2,5 százalékának megfelelő mértékű viszonteladói átalány-költségtérítésre jogosult;
• amennyiben a viszonteladó nem az előbb meghatározott értékesítési rendszeren keresztül látja el viszonteladói értékesítési tevékenységét, úgy 2 százaléknak megfelelő mértékű viszonteladói átalány-költségtérítésre jogosult;
• a bevallási közreműködői átalány-költségtérítés alapja a bevallási közreműködő által - a vele szerződéses viszonyban álló úthasználók tárgyhónapban történő úthasználata alapján - rögzített, feldolgozott, továbbított, az útdíj megállapítására alkalmas adatok alapján kivetett útdíj általános forgalmi adóval nem terhelt összege, a bevallási közreműködői átalány-költségtérítés mértéke ennek 1,8 százaléka;
• az üzemanyagkártya-kibocsátói átalány-költségtérítés alapja az adott szolgáltató által kibocsátott üzemanyagkártya felhasználásával az egyetemes útdíjszolgáltató részére közvetlenül megfizetett díjbevétel;
• az üzemanyagkártya-kibocsátó az üzemanyagkártya-kibocsátói átalány-költségtérítési alap 0,5 százalékának megfelelő mértékű üzemanyagkártya-kibocsátói átalány-költségtérítésre jogosult.

Az útdíjhoz kapcsolódóan a KRESZ is módosításra került július 1-től

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett arányos úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) kormányrendelet 2013. július elsejei hatállyal módosítja a közúti közlekedés szabályairól szóló (KRESZ) 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletet, mely szorosan kapcsolódik a használattal arányos útdíj rendszeréhez. A módosítás lényege, hogy az újonnan definiált nehéz tehergépkocsi (7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, valamint e járművekből és pótkocsiból álló járműszerelvény) főszabályként lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhet. Kivételt képez a célforgalom (áru fel- és lerakása, üzembentartó telephelyi ki- és beállás), illetve a különleges felépítményű járművel történő munkavégzés céljából való közlekedés. A rendelkezés kizárja az egyéb utakon való „szlalomozást”, mivel kimondja, hogy az autópályákat, autóutakat, főútvonalakat a célforgalomban legfeljebb egyszer lehet keresztezni. Az útdíj-fizetéssel és bevallással nem terhelt járművekre, a „kamionstop” idejére felmentéssel rendelkező járművekre (az engedélyezett útvonalra) valamint az oktatójárművekre (oktatás, illetve vizsga erejéig) nem vonatkozik ez a korlátozás.

Kamattámogatásos hitel

Az elektronikus útdíj (ED) bevezetésével egyidejűleg lépett hatályba a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. (KAVOSZ VF) autópályák és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló programjához kapcsolódó állami kezességvállalásról és kamattámogatásról szóló 232/2013. (VI. 30.) kormányrendelet. Lényege, hogy a Széchenyi Útdíj Hitelprogram keretében, az útdíj fizetésének támogatására egyszerűsített eljárással igénybe vehető, hitelszerződésen alapuló kölcsönhöz állami kezességvállalás kapcsolódik. Az üzemeltetett útdíjköteles gépjárművenként legfeljebb 1 millió forint hitelösszegre hitelszerződést (megköthető legkésőbb 2015. július elsejéig) köztartozásmentes kis- és középvállalkozások köthetnek, a szerződés egy éves futamidőre (legfeljebb kétszer hosszabbítható meg) jön létre. Az Államkincstár a hitelszerződések tőkeösszegére vetítve évi 4% mértékű, a megkötéssel megbízott KAVOSZ VF-től igényelhető kamattámogatást nyújt, legfeljebb egyhavi BUBOR + 1,5% kamatmértékkel. Az állam készfizető kezessége (a 2013. évi CXXIV. törvény alapján maximum 10 milliárd forint) a kölcsön első folyósítási napjától a felvett kölcsön és járulékai visszafizetéséig, de legkésőbb 2018. július elsejétől számított 180. napig áll fenn, melynek feltétele a jogszabály 1. sz. mellékletében rögzített „Igénylőlap az állami kezesség beváltásához” nyomtatvány és kötelező mellékleteinek a hitelszerződéshez történő egyidejű csatolása.

Útdíj-fizetés alóli mentesülés

A mezőgazdasági termelők által üzemeltetett gépjárművek útdíj fizetése alóli mentesülésének részletes szabályait a 243/2013. (VI. 30.) kormányrendelet határozza meg.Akérelmező a székhely/ lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzőjétől igényelheti - az autópályák kivételével - zöldség, dinnye, gabonafélék és olajos magvak szállítására vonatkozó, székhelye/lakóhelye és a használatában álló termőföld, tanya vagy telephely közötti útdíjköteles elemi útszakaszra vonatkozó - július 1-je és november 30-a között - a termény betakarításának időtartamáig, de legfeljebb 30 napig érvényes, díjmentes viszonylati jegy váltására jogosító hatósági bizonyítvány kiadását.