Az utóbbi idők óriászivatarai okán több médiában is megszólaltak az autós szakértők, mivel igen veszélyes lehet egy kényszerű autós „csónakázás”. A néha már katasztrófaszerű helyzeteket az úton közlekedők elkerülni nem tudják, és ha nincs mód félreállni és kivárni a vihar elmúlását, a vizek elfolyását, jó, ha megfogadják a következő tanácsokat.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tájékoztatása szerint a kormányzat az elkövetkező 5 évben mintegy 2.500 milliárd forintot fordít a magyarországi közúti infrastruktúra bővítésére és fejlesztésére. A források felhasználásával valamennyi megyei jogú várost bekötik a gyorsforgalmi utak hálózatába, minden autópálya eléri majd az államhatárt, továbbá magas szintű útcsatlakozásokat létesítenek a kiemelt gazdasági térségek felé. Összesen mintegy 900 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út épül 2022-ig, a tervek szerint a három-, négy- és ötszámjegyű utak jelenlegi állapotának feljavítása is meg fog történni.

A közlekedésbiztonság növelése területén kifejtett rendőrségi tevékenység komplex fejlesztése (gyorsforgalmi úthálózaton, országos főúthálózaton, városi és egyéb úthálózaton) céljából létrehozott VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat által rögzített szabályszegéseket a Közlekedésbiztonsági Automatizált Feldolgozó és Információs Rendszer (KAFIR) fogadja és tárolja. A fix és a változtatható helyű Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pontokon (KKEP) készített képfelvételeken található azonosító adatok egységes értelmezésére kiadott minta a www.police.hu/hirek-es-informaciok/a-veda-felvetelek-informaciotartalma linken található.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 2017. május 4-től hatályos módosítása megteremtette a törvényi lehetőséget arra, hogy a közúti közlekedési szabálysértések esetén a rendőrség közlekedési szakirányának munkatársai abban az esetben is megtarthassák a helyszíni szemlét, ha egyébként a későbbiekben nem ők járnak el szabálysértési hatóságként.

Az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXXIII. törvény rendelkezik a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról is, mely alapvetően a különböző adatigénylők területi alapú igényeinek pontos teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatási tárgyú rendelkezéseinek megállapítására irányul. A jogszabály a schengeni jelzéskezelési eljárások (SIS II) előírásaival összhangban rögzíti a nyilvántartó adatszolgáltatási tevékenységét az érintett okmányok (forgalmi engedély, vezetői engedély) és a jármű hatósági jelzésének tekintetében is.